El lehet kapni a köhögést?

A kórokozókat lehet elkapni, nem a köhögést

Köhögésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor a légzőrendszerünk megkísérli eltávolítani a légúti irritáció egy okát, vagy megkísérel megszüntetni egy légúti elzáródást. Az ok rendszerint egy vírus- vagy baktériumfertőzés.
A köhögéssel ezek a vírusok vagy baktériumok átterjedhetnek más emberekre.

Vagyis nem a köhögést kaphatja el, hanem a köhögést előidéző vírust vagy a baktériumot, illetve sokkal ritkábban gombát vagy parazitát. Ezeket a kis élőlényeket összefoglaló néven „patogéneknek” nevezzük, ami „betegséget okozó anyagot” jelent. Ezek bármelyike problémát okozhat, és nem ritka, hogy két patogén (kórokozó) egyszerre idéz elő betegséget.

A köhögést okozó betegségek tehát a köhögés útján tudnak terjedni. Természetesen a fertőzés átterjedhet tüsszentéssel is.

A köhögés bizonyos esetekben fertőzés következménye, ilyenek a(z):

• megfázás

• influenza

• szamárköhögés

• krupp

• tuberkulózis

• gégegyulladás, arcüreggyulladás, hörghurut

• reaktív felső légúti betegség.

… de nem minden köhögés hátterében áll fertőzés, ilyen okok lehetnek a(z):

• allergiák

• asztma

• irritáló anyagok

• hátsó garatfali váladékcsorgás

• köhögési túlérzékenység¹

• nyelőcsői reflux

• hörgőtágulat

• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)

• rosszindulatú daganat

• tüdőembólia

• cisztás fibrózis

• idiopátiás tüdőfibrózis²

Mennyire ragályos egy fertőzés következtében kialakuló köhögés?

Egyes kórokozók (orvosi nyelven patogének) nagyobb eséllyel fertőznek meg minket, míg más kórokozók kevésbé fertőzőek. Ugyanígy az emberek között is vannak olyanok, akik könnyebben kapnak el fertőzéseket, míg mások kevésbé fogékonyak rájuk.

tudósok folyamatosan igyekeznek feltárni, mennyire ragályosak a különböző köhögéssel járó fertőzések.³ Úgy vélik, a köhögés típusa és a légúti nyák jellege is szerepet játszhat ebben.⁴

Közismert, hogy köhögéskor (és tüsszentéskor) kórokozófelhők távoznak a légutainkból, és ezek némelyike szétporlasztott nyálcseppek (ún. aeroszolok) formájában továbbterjed a körülöttünk lévő levegőben.
Ezek az aeroszolok (mikroszkópikus permetcseppek) aztán különlegesen nagy távolságokba – akár szobákon keresztül is – képesek eljuttatni a kórokozókat, és lehetővé teszik, hogy azok hosszabb ideig megőrizzék fertőzőképességüket. Az is ismert, hogy azok a levegőben terjedő részecskék, amelyek például egy fürdőköpenyen vagy egy függönyön megtelepednek, újra visszakerülhetnek a levegőbe, amikor valaki összehajtja a fürdőköpenyt, vagy behúzza a függönyt.⁵

Mit tehet a köhögéssel terjedő fertőzés megelőzéséért?

Az aeroszol-részecskék terjedése ellen nem sokat tehetünk. A hagyományos köhögési etikett nem válik be: a száj eltakarása, és az, hogy nem köhögünk rá másokra, sajnos nem védi meg a környezetünket a minket megbetegítő kórokozóktól.⁶ Ezért van például az, hogy azok a serdülők, akik nincsenek beoltva szamárköhögés ellen, mindig elkapják azt a barátaiktól.⁷ A jobb szellőztetés sem igazán hatásos.⁸ Az orvosi maszkok és szellőztetőkészülékek is csak korlátozottan hasznosak. A kórházak levegőjének fertőtlenítése segíthet,⁹ valamint a kórházi szobák elkülönítésének új technikái is beválhatnak.¹⁰ A levegőben lévő részecskék és aeroszolok azonban szinte mindentől függetlenül képesek terjedni a kórházakban és lakásokban.¹¹ Így a környezeti tényezők és a fertőzések terjedésének tudományos vizsgálata folytatódik tovább.¹²

Referenciák

1. Morice AH. Chronic cough hypersensitivity syndrome. Cough 2013; 9: 14.
2. Jones RM et al. Mechanical induction of cough in Idiopathic Pulmonary Fibrosis. Cough 2011; 7:2. 
3. Funk S. Modelling the influence of human behaviour on the spread of  infectious diseases: a review. J R Soc Interface 2010; 7: 1247-56. 
4. Turner RD. Cough and the transmission of tuberculosis. Journal of Infectious Diseases 2015; 211: 1367-72.
5. Noguchi C. Factors contributing to airborne particle dispersal in the operating room. BMC Surg 2017; 17: 78. 
6. Zayas G. Effectiveness of cough etiquette maneuvers in disrupting the chain of transmission of infectious respiratory diseases. BMC Public Health 2013; 13: 811. 
7. Schellekens J. Pertussis sources of infection and routes of transmission in the vaccination era. Pediatr Infect Dis J 2005; 24: S19-24. 
8. Thatiparti DS. Computational fluid dynamics study on the influence of an alternate ventilation configuration on the possible flow path of infectious cough aerosols in a mock airborne infection isolation room. Sci Technol Built Environ 2016; 23: 355-66. 
9. Guimera D. Effectiveness of a shielded ultraviolet C air disinfection system in an inpatient pharmacy of a tertiary care children’s hospital. Am J Infect Control 2018; 46: 223-5.
10. Miller SL. Implementing a negative-pressure isolation ward for a surge in airborne infectious patients. Am J Infect Control; 45: 652-59.
11. He C. Particle and bioaerosol characteristics in a paediatric intensive care unit. Environ Int 2017; 107: 89-99.
12. Walser SM. Environmental health relevance of airborne microorganisms in ambient and indoor air. Bundesgesundheitsblatt Gesundheitsforschung Gesundheitsschutz; 60: 618-624.