Ha köhög a gyerek – a fő bűnösök

Nagyon rossz látni, hogy gyermekünk makacs köhögéstől szenved, fontos azonban tudni, hogy ez az egyik leggyakoribb tünet ebben a korban – az orvoshoz fordulással járó esetek több mint felénél jelen van.¹ A köhögést szinte bármelyik légzőszervi probléma előidézheti, akárcsak a környezeti tényezők széles skálája.^2,3 Ha tehát gyermeke köhög, a háttérben lévő ok feltárása bonyolult és nyugtalanító feladat, amely az esetek többségében csak háziorvos bevonásával vezet megfelelő diagnózis felállításához.

Mindennapi kiváltó okok

Először is fontos kiemelni, hogy bizonyos mértékű köhögés teljesen normális. Egy egészséges gyermek akár napi 34 alkalommal is köhöghet, pusztán reflexből.³ Ennek ismerete nem teszi persze kevésbé ijesztővé azt, ha a gyermekünknek köhögési rohama van, de megnyugtató tudni, hogy egy enyhe köhögés miatt valószínűleg nem kell aggódnunk.

A gyermekkori köhögést sok esetben környezeti tényezők váltják ki, melyek közül az elsődleges ok a gyermek környezetében lévő dohányfüst.³ A környezeti dohányfüst önmagában is kiválthat köhögést, de fokozhatja a légúti fertőzések valószínűségét és a már fennálló légzőszervi problémák súlyosságát is.³

Kisebb megbetegedések

Sok gyermeknél ún. „nem specifikus köhögés” (konkrét betegséghez nem köthető köhögés) áll fenn. Ez száraz köhögés, amelynél azonban semmi jel nem utal arra, hogy a gyermek nehezebben kapna levegőt.³

A másik típus, az ún. „specifikus köhögés” – ami egy meghatározott, kezelhető betegséghez köthető – és a leggyakoribb előidézője gyermekkorban egy heveny légúti fertőzés.³ A gyermekek évente hat-nyolc ilyen fertőzésen esnek át, és a háttérben lévő betegség, például a nátha, az arcüreggyulladás, illetve a torokgyulladás az esetek többségében viszonylag enyhe lefolyású.^3,4

A vírusfertőzések esetenként hajlamosítják a gyermekeket a bakteriális felülfertőzésre⁶ Ugyanis a vírusfertőzés előrehaladtával a baktériumok számára egyre könnyebbé válik, hogy megfertőzzék a nyálkahártyákat, bejussanak a szövetekbe és ott szaporodásnak indulhassanak.⁷

Kell-e aggódni?

A fertőzések egyes esetekben súlyosabbak lehetnek: három hétnél tovább tartanak, vagy komolyabb tüneteket idéznek elő. A köhögés mellett jelentkező hányás akár – a légutakat és az emésztőrendszert is érintő – nyelőcső reflux betegség jele is lehet, ami minden ötödik gyermeket érintő megbetegedés.⁸ A nyelőcső reflux és a hozzá társuló gége-garat reflux betegség más betegségekkel is együtt járhat, mint például asztmával, náthával (az orr nyálkahártyájának gyulladásával) vagy a torok beszűkülésével.⁸

A gyermekeknél jelentkező súlyosabb légúti betegségek közül van néhány, amelyekre kiemelten fontos odafigyelni.⁵ Az első ezek közül a pertusszisz, vagy más néven szamárköhögés, amely a köhögési roham utáni gyors belégzés okozta jellegzetes, szamárbőgésre emlékeztető magas hangról kapta a nevét. Kisebb gyermekeknél egy különösen intenzív köhögési roham után ebben az esetben is előfordulhat hányás.⁵

A szamárköhögés kezdetén (egy vagy két hete fennálló betegség esetén) az antibiotikum-kezelés eredményes lehet, ezért ha úgy véli, hogy ez a betegség állhat gyermeke köhögésének hátterében, a lehető leghamarabb forduljon vele orvoshoz.⁹

A következő a sorban a vírusos eredetű krupp, amely a gyermekek akár 15 százalékát is érintheti.⁴ Kruppos megbetegedés esetén a légutak begyulladnak, megduzzadnak, ami száraz, ugató köhögéshez és a ki- és belégzés során hallható sípoló légzéshez vezet.^4,5 A legtöbb kruppos gyermeknek csak enyhe légzési nehézségei vannak, de ez gyorsan rosszabbodhat, ezért fontos időben orvoshoz fordulni.⁴

Végül pedig ott van a tüdőgyulladás, amelyet szapora légzés, esetleges légzési nehezítettség, valamint láz jellemez.⁵ Mivel a tüdőgyulladás általánosságban lehet vírusos vagy bakteriális eredetű is, bakteriális eredet gyanúja esetén antibiotikum-kezelést szokás alkalmazni, ezért ebben az esetben is ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni.¹⁰

Egy ismeretlen okból kialakuló köhögés nemcsak gyermekének, de önnek is megkeserítheti a napjait; de idővel, azonban gondos odafigyeléssel és szükség esetén a megfelelő támogatással segíthet gyermekének a gyógyulásban.

Huzamosabb ideje fennálló köhögésnél – akár felnőtt, akár gyermek esetében – azonban mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni!

Referenciák

1. Morice AH. Epidemiology of cough. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 2: 11–16.
2. Chung KF. The clinical and pathophysiological challenge of cough. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 1: 3-10.
3. Chang A. Causes, assessment and measurement of cough in children. In: Chung KF et al. Cough: Causes, Mechanisms and Therapy. 2003; Chapter 7: 57–73.
4. Innes Asher M and Grant CC. Infections of the Upper Respiratory Tract. In: Max Taussig L and Landau L I. Pediatric Respiratory Medicine. 2012; Chapter 32: 453–480.
5. Kantar A et al. Cough. In Eber E and Midulla F. ERS Handbook of Paediatric Respiratory Medicine. 2013; 44-49.
6. Peltola VT and McMullers JA. Respiratory viruses predisposing to bacterial infections: role of neuraminidase. Pediatr Infect Dis J. 2004; 23: S87-97.
7. Smith H and Sweet C. Cooperation between Viral and Bacterial Pathogens in Causing Human Respiratory Disease. In: Brogden KA and Guthmiller JM. Polymicrobial Diseases. 2002; Chapter 11; 201-212.
8. Venkatesan NN et al. Laryngopharyngeal Reflux Disease in Children. Pediatr Clin North Am. 2013 60: 865–878.
9. Alsubaie H et al.Clinical practice guidelines: Approach to cough in children: The official statement endorsed by the Saudi Pediatric Pulmonology Association (SPPA). Int J Ped Adol Med 2015; 2: 38–43.
10. Domachowske JB. Pneumonia. In Perkin RM et al. Pediatric Hospital Medicine: Textbook of Inpatient Management. 2008; Chapter 77; 433-436.